klerikusok kiváltságai (lat. privilegia cleri): jogkedvezmények, amelyek a régi jog szerint az egyházmegyés klérus és a szerzetek tagjait megillették. - 1) tiszteletadás (privilegium honoris). Az egyh. rangsorban a klerikusok megelőzték a laikusokat; tp-ban, temetőben külön hely, sajátos megszólítás illette meg őket. - 2) sérthetetlenség (privilegium canonis): fokozott büntetőjogi oltalom tettleges bántalmazások ellen (→egyházi személy elleni fizikai erőszak). →Szentségtörést követ el, aki tettlegesen, külsőleg bántalmazza a klérus, a férfi és női szerzetek és a szerz-ek módjára fogadalom nélkül együttélő társaságok tagjainak személyét, szabadságát, méltóságát. A pápa bántalmazása önmagától bekövetkező, legszigorúbban fenntartott →kiközösítéssel, jogbecstelenséggel és →lefokozással; a bíb. és a pápai követ megsértése különös módon fenntartott kiközösítéssel, jogbecstelenséggel és →megfosztással (privatio) jár; pátr., érs., pp. bántalmazásának büntetése a pápának különös módon fenntartott kiközösítés; más klerikusok bántalmazásánál a mpp-nek fenntartott kiközösítés a büntetés. A m. büntető törv-kv. (192.§) csak a vallási szert-t végző lelkészt védi különösebben a nyilvános támadás és a testi bántalmazás ellen. - 3) bírói illetékesség (privilegium fori). A klerikus mind polgári, mind bűnvádi ügyekben csak →egyházi bíróság elé állítható, kivéve, ha →konkordátum, ellenkező jogszokás v. az illetékes egyh. felsőbbség megadja az engedélyt, hogy világi bíró elé állíttassék. A pp. és rangban felette állók csak pápai, alatta állók csak az illetékes egyházhatóság (mpp., tartfőn.) engedélyével vonhatók világi bíró elé. Ha pedig valaki saját pp-ét v. ennél magasabb rangú egyh. személyt állít világi bíróság elé pápai engedély nélkül, akkor a pápának különös módon fenntartott (ha idegen pp-öt, akkor egyszerűen fenntartott) kiközösítést von magára, akár pap, akár világi hívő az illető. Ha világi ember pp-nél alacsonyabb rangú klerikust állít világi bíróság elé ppi engedély nélkül, saját ordináriusa által megfelelően büntetendő; ha klerikus teszi ugyanazt, önmagától beálló →felfüggesztésbe esik a hivataltól; e felfüggesztés az ordináriusnak van fenntartva. A klerikusnak e kiváltsága isteni jogban gyökeredzik (noha emberjogi intézmény), mert ésszerűtlen és méltatlan dolog, hogy a klerikus fölött, aki isteni rendelkezés alapján fölötte áll a laikusoknak, épp laikus ítélkezzék. Már Szt Pál is megrótta a korintusiakat, hogy világi törv-székhez viszik peres ügyeiket (1Kor 6,1-8). Ezt Jusztinianosz cs. (ur. 527-565) közjogilag is kimondotta, s Nagy Károly mint közjogi kiváltságot megerősítette Capitularéiban. Az újkori forr-ak óta azonban az állami törv-hozások a törv. előtti egyenlőség elve alapján nem ismerik el a klerikusok e mentességét. - 4) A közjogi terhektől való mentesség kiváltsága (privilegium immunitatis) alapján a klerikus ment minden fegyveres katonai szolgálattól, állásával össze nem egyeztethető tisztségektől és nyilvános közhivataloktól. Isteni jogrendelkezés az alapja ennek, és már Szt Pál is hangoztatja (2Tim 2,3). Bizonyos mértékig a modern államok is elismerik a klerikusok e kiváltságait, pl. a katonáskodás dolgában. Nálunk nem tartoznak gyámságot és gondnokságot viselni, esküdtbírói szolgálatot teljesíteni stb. - 5) A végrehajtási jogkedvezmény (privilegium competentiae) az a kiváltság, hogy a klerikus jövedelméből végrehajtás esetén nem szabad lefoglalni azt, ami tisztes megélhetéséhez szükséges. Nálunk a papokra nézve e tekintetben a köztisztviselőkről érvényes szabályok állnak. E.P.

Péterffy I:7. - CJH I:22. - KL III:82. - CCEO 1990. - Erdő 1991:307.